Erasmus+ nélkül a magyar tudományos élet is fényévekkel hátrébb tartana

Mit ad az Erasmus+ ösztöndíj egy oktató számára?

Mezei Péternek például olyan eredményes finn-magyar kapcsolatokat, amikből több mint tíz éves együttműködés, egy tanulmánykötet és egy nemzetközi konferenciasorozat nőtte ki magát. Ezekről mesélt nekünk.

Mi motiválta arra, hogy Erasmus+ ösztöndíjra pályázzon?

Az, hogy megmérettessem magam nemzetközi környezetben, és fejlesszem a nyelvtudásom. Az is fontos volt a számomra, hogy előadásanyagaimat angol nyelven is naprakészen tartsam. Másrészt az évek alatt kiépített szakmai kapcsolatok ápolása lebegett előttem. Az Erasmus+ ösztöndíj ugyanis nemcsak a minimum 8 órányi előadások megtartását jelentette, hanem az oktató kollégákkal való szakmai és emberi kapcsolatok kiépítését, új kutatási területek átbeszélését, sőt – visszatérő jelleggel – közös sportolást, kulturális élmények szerzését is.

Hol, milyen intézményben töltötte az ösztöndíjas időszakát és mi alapján választotta épp ezt az intézményt?

Az ösztöndíjas útjaim többségét egy intézményben, a finnországi Turkui Egyetemen töltöttem. Nehéz összeszámolni, de csak itt kb. kéttucatnyi alkalommal jártam. 

Mindezek nyomán 2014-ben egy címzetes egyetemi docensi titulushoz jutottam ugyanott.

A COVID ebben törést hozott, 2020 eleje óta sajnos csak egy alkalommal jutottam el Turkuba, de azóta is rendszeresen tartok online előadásokat a finnországi hallgatóknak, igaz, azokat már nem az Erasmus+ keretében. Ezen felül Bangorban (Egyesült Királyság), Tenerifén (Spanyolország) és Dublinban (Írország) jártam még Erasmus+ ösztöndíjjal.

Milyen szakmai munka zajlott az ott töltött időszak alatt? 

A munka java a kurzusok megtartásában nyilvánult meg, ideértve az utólagos vizsgáztatási feladatokat. Ezen felül könyvtárazásból, illetve a külföldi kollégákkal folytatott szakmai beszélgetésekből állt.

Hogyan segíti a kint szerzett tudás az itthoni munkáját?

Általában véve a kinti, idegennyelvű oktatás a magyar egyetemi oktatásban is hasznosítható. Ennek nyomán hosszú ideje tartok angol nyelvű előadásokat a Szegedre érkező Erasmus+ ösztöndíjas hallgatóknak is. Természetesen az Erasmus+ kapcsolatok a kutatásba is átemelhetők. Dublini, tenerifei és turkui kollégákkal is publikáltam már korábban.

Sikerült olyan kapcsolati hálót kiépíteni az Erasmus+ időszak alatt, ami hosszú távon segíti a tudományos munkáját?

Egyértelműen. Így például új konferencia-sorozatot indítottunk Tenerifén; amely 2024-es állomása vélhetően Dublinban kerül megrendezésre. A turkui kapcsolatok révén könyvszerkesztésbe kezdtünk épp idén. Illetve a partnerek számos alkalommal látogattak maguk is Szegedre, hogy a mi rendezvényeinken, illetve Erasmus+ oktatói mobilitás keretében a kurzusainkban szerepet vállaljanak.

Mi volt a legkedvesebb Erasmus+ élménye?

Az egyik talán legfontosabb ilyen élményem azonban ahhoz kapcsolódik, amikor egyik turkui hallgatóm megállított a helyi piacon, és rövid társalgásba kezdtünk. Az ötlet, amelyet akkor adott, pár évvel később a habilitációs dolgozatom témájává vált. A kötetet később a Cambridge University Press adta ki (immáron a második kiadásnál tartunk). A fiatalember neve őszinte hálával került megemlítésre az előszóban.

Mit üzen az oktató társainak, miért éri meg részt venni egy Erasmus+ mobilitáson?

Az Erasmus+ önbizalmat ad, módszertanilag fejleszt minket, bővíti az oktatói tapasztalatainkat, és máshogy nehezen kiépíthető emberi kapcsolatok fejlesztéséhez járul hozzá. Erasmus+ nélkül a magyar tudományos élet is fényévekkel hátrébb tartana.

További információk a felsőoktatási oktatók és intézményi munkatársak számára elérhető Erasmus+ pályázatokról az alábbi linken érhetők el.